Az attribúció
A kiállítás katalógusában olvasható esszé on-line változata a budapesti Lovas attribúciójának történetéről.
Leonardo da Vincinek tulajdonítva, Lovas, 16. század első fele, bronz, magasság 24,4 cm, Szépművészeti Múzeum, Budapest, ltsz. 5362
A budapesti Lovast több más kisbronzzal együtt Ferenczy István szobrász vásárolta 1818 és 1824 között Rómában; korábbi eredete ismeretlen. Nem sokkal azt követően, hogy Ferenczy teljes kisbronzgyűjteménye 1914-ben a Szépművészeti Múzeumba került, a budapesti Lovast Leonardo saját kezű alkotásaként mutatták be. A kérdés, hogy a kisbronz Leonardo saját kezű alkotása vagy mindössze a mester hatásáról tanúskodik, azóta is élénk vita tárgya.
Ferenczy István szobrász Rómában több más reneszánsz és barokk kisbronzzal együtt megvásárolja a budapesti Lovast.
Ferenczy a Nemzeti Múzeumnak vételre ajánlja fel kisbronz-gyűjteményét, melyet elutasítanak. Ekkoriban Ferenczy „athéni görög szobornak” gondolja a budapesti Lovast.
A Szépművészeti Múzeum megvásárolja Ferenczy teljes kisbronz-gyűjteményét.
Meller Simon, a Szépművészeti Múzeum munkatársa Leonardo saját kezű, a Trivulzio-emlékműhöz szánt modelljeként publikálja a szobrot. Meller attribúcióját a szakma kedvezően, de fenntartásokkal fogadja. A kérdés, hogy a budapesti ló és lovasa mindössze Leonardo hatásáról tanúskodik, vagy a mester saját kezű alkotása, a mai napig megosztja a nemzetközi szakmai közösséget.
Kenneth Clark, a 20. század egyik legnagyobb hatású művészettörténésze úgy véli, hogy a budapesti kisbronzot Leonardo egyik munkatársa vagy követője öntötte a mester saját kezű, Az anghiari csatához szánt egyik mára elveszett viasz- vagy agyagmodellje után.
Anthony Radcliffe, a reneszánsz szobrászat szakértője szerint a budapesti kisbronzot a Leonardónál egy generációval fiatalabb szobrász, Giovanni Francesco Rustici készítette a mester kisméretű viasz- vagy agyag modellje után.
A művészettörténészek nemzetközi szövetségének (CIHA) budapesti kongresszusát a budapesti Lovast bemutató kamarakiállítás kíséri a Szépművészeti Múzeumban. A tárlatot rendező Aggházy Mária a budapesti kisbronz lovasában I. Ferenc francia királyt véli felismerni, és úgy gondolja, a szobrot Leonardo modellnek szánta az uralkodó lovas szobrához. Az elkövetkező két évtizedben Aggházy számos tanulmányt és egy monográfiát is szentel a budapesti szobornak.
A kisbronz szerepel a velencei Palazzo Grassi Leonardo & Venezia című kiállításán.
Martin Clayton, a windsori rajzgyűjtemény kurátora szerint néhány, korábban a milánói Trivulzio-emlékmű előtanulmányának tartott rajz valójában Leonardo utolsó, Franciaországban töltött éveiből származik és egy francia emlékműhöz, talán I. Ferenc lovas szobrához készült. Bár leszögezi, hogy egy I. Ferenc számára tervezett lovas szobrot egyetlen írásos dokumentum sem támaszt alá, mégis hajlik arra, hogy az újonnan meghatározott rajzokkal összevetve a budapesti Lovas attribúciója stiláris alapon megfontolásra érdemes lehet.
Pietro C. Marani, milánói Leonardo-szakértő szerint Leonardo Franciaországban is tovább dolgozott a Trivulzio-síremlék tervein. Ezeket a rajzait használta fel az 1530-as években Giovanni Francesco Rustici az I. Ferenc francia király számára készített lovas szobrához. Ezért Marani úgy gondolja, a budapesti kisbronz Rusticinek a lovas szoborhoz szánt modellje lehet.
A budapesti kisbronz ágaskodó lovának a New York-i Metropolitan Museumban őrzött variánsáról bebizonyosodik, hogy a 19. században készült, ezért többen a budapesti Lovast is modern öntvénynek gondolják.
A washingtoni National Galleryban részletes technikai vizsgálatoknak vetik alá a budapesti Lovast, melyről bebizonyosodik, hogy 16. századi öntvény. Ezt követően több variánsával együtt kamarakiállításon mutatják be a szobrot.
A budapesti Lovas szerepel az atlantai High Museum of Art és a Los Angeles-i J. Paul Getty Museum Leonardo szobrászi tevékenységét bemutató, máig legfontosabb kiállításain.
A kisbronzot bemutatják a milánói Palazzo Realéban rendezett, az utóbbi idők legnagyobb Leonardo-kiállításán.
A Szépművészeti Múzeum a három évig tartó felújítási munkálatokat követően a budapesti Lovas történetét bemutató kamarakiállítással nyílik meg a nagyközönség számára.
A kiállítás katalógusában olvasható esszé on-line változata a budapesti Lovas attribúciójának történetéről.
A budapesti Szépművészeti Múzeum 2018. október 31. és 2019. január 6. között megrendezett Leonardo da Vinci és a budapesti Lovas című kiállításáról.
A rendszeresen frissülő, jegyzetelt bibliográfia a kisbronz valamennyi megjelent publikációját tartalmazza. Csak angol nyelven elérhető.
Az angol nyelvű tanulmánykötben hazai és külföldi szerzők a budapesti Lovas kapcsán felmerülő különféle problémákat tárgyaló esszéi olvashatók.