A budapesti Szépművészeti Múzeum Régi Szobor Gyűjteményének, a Magyar Tudományos Akadémia Wigner Fizikai Kutatóközpontjának és Energiakutató Központjának közös kutatási projektje.
  • A kutatásról

    A Leonardo da Vincinek tulajdonított, budapesti Lovas néven ismert bronzszobron átfogó technikai vizsgálatokat hajtottak végre az MTA csillebérci kutatóreaktoránál. A kisbronz együttes először 2017 nyarán érkezett a reaktorba a Szépművészeti Múzeumból, hogy a kutatók roncsolásmentes módszerekkel új információkat gyűjtsenek a szobor mindkét részének, a lónak és lovasának belső részéről is, és ezáltal többet megtudjanak a készítésekor használt öntési technikáról. A kis bronz lovat, amelyet gyakran ágaskodó lónak is neveznek, 2009-ben a washingtoni National Gallery of Art munkatársai is vizsgálták már, két másik hasonló lószoborral együtt, az egyik a New York-i Metropolitan Museumban, a másik a Limerick-i Hunt Museumban található. Alapos vizsgálatok elvégzése után arra a következtetésre jutottak, hogy a budapesti kisbronz valószínűleg a 16. század elején készülhetett, míg a másik két szobor a 19. századból származó későbbi másolat. A korábbi washingtoni röntgenvizsgálatok kétdimenziós felvételei szerint a szobor közvetett öntési technikával készült. A csillebérci vizsgálatok fő célja a szobor belső szerkezetének megismerése, valamint az öntési eljárás minél pontosabb rekonstrukciója volt, nagyfelbontású neutronos képalkotás használatával.

    A háromdimenziós neutrontomográfiai mérések kiváló minőségű képeket adtak tizedmilliméter pontossággal mind a ló, mind a lovas belső szerkezetéről. A kiértékeléskor a kisbronz belsejében jól láthatóvá vált a viaszveszejtéses eljárás során használt öntőmag maradványa valamint az öntőforma egyes bennmaradt rögzítő elemei is. Ennek az első neutronos vizsgálatnak az eredményei további kérdéseket vetettek fel és újabb vizsgálatokra ösztönözték a kutatókat. Így 2018 szeptemberében újabb neutronos méréseket végeztek a bronz szobron. Ekkor a kutatók neutronnyalábos eszközök segítségével az anyagok további tulajdonságait próbálták feltárni. A bronz belsejében helyenként még jelen lévő öntési mag összetételét prompt-gamma spektroszkópia és neutrondiffrakció segítségével vizsgálták meg. A belső anyag vizsgálatán kívül a fizikusok elemi összetétel analízist is végrehajtottak nem csak a bronz felszínén (mint ahogy a washingtoni vizsgálat során történt) hanem tömbi elemi összetétel meghatározására is sor került a lovon, a lovason és a ló utólag beillesztett farkán. Ezeknek a méréseknek a célja a külön öntött részek esetleges összetételbeli eltéréseinek kimutatása volt. Az eredmények egyértelműen bizonyítják, hogy a lovat és a lovast ugyanabból a bronz anyagból öntötték, de a készítésükkor használt öntési folyamatok különböznek.

    A Magyar Tudományos Akadémia csillebérci telephelyén a kilencvenes évek óta zajlik régészeti tárgyak neutronos vizsgálata. A neutronos módszerek egyik legnagyobb előnye, s egyben a múzeumi tárgyak körében népszerűségének fő oka, hogy ezek a vizsgálatok mintavétel- és roncsolásmentesek. A kutatóreaktornál (Budapesti Neutron Centrum) az örökségtudománnyal, régészettel kapcsolatos vizsgálatokban az MTA Energiatudományi Kutatóközpont Nukleáris Analitikai és Radiográfiai Laboratóriumának, valamint az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Neutronspektroszkópiai Osztályának kutatói dolgoznak együtt, akik 15 spektrométert működtetnek. A különböző neutronos vizsgálatok, amelyeket a reaktorból nyert neutronnyalábok segítségével végeznek el a kutatók, alapvetően három célt szolgálnak: (1) tömbi elemi összetétel meghatározása (prompt gamma neutronaktivációs analízis), (2) képalkotás (neutron és röntgen radiográfia és -tomográfia), valamint (3) tömbi ásványos/fémes fázisösszetétel és szerkezetkutatás (neutrondiffrakció, kisszögű neutronszórás). A BNC világviszonylatban is egyedülálló neutronos készülék együttessel és a hozzá kapcsolódó szakmai tudással biztosít vizsgálati lehetőségeket, ezáltal nemzetközileg elismert központjává vált a komplex, roncsolásmentes anyagvizsgálatnak az örökségtudomány területén. A neutronos módszerek kiegészíthetők sok egyéb, a csillebérci telephelyen hozzáférhető laboratóriumi technológia bevonásával (pl. lézerspektroszkópia, protonnyalábos Röntgen analízis, elektronmikroszkópia).

A 2017-es vizsgálatok

Összefoglaló a Wigner Fizikai Kutatóközpont végzett 2017-es neutron tomográfiás vizsgálatokról. Csak angolul elérhető tartalom.

Képgaléria

Képek és videoanimációk a 2017-es neutron tomográfiás vizsgálatokról.