LEONARDO DA VINCI ÉS A BUDAPESTI LOVAS

2018. október 31. ‒ 2019. január 6.

A felújított Szépművészeti Múzeum Leonardo da Vinci és a budapesti Lovas című kamarakiállítással nyílik. A reneszánsz mesterhez köthető budapesti lovas szobor Leonardo tíz saját kezű rajzával, valamint kortársa, Giovanni Francesco Rustici a mester által inspirált szobraival és antik művekkel együtt idézi fel a művészt egy életen át foglalkoztató kérdést: a szabadon álló, ágaskodó lovas szobor megvalósításának problémáját.

A KIÁLLÍTÁS HONLAPJA
  • A kiállításról

    A számos rövid karriert befutott, Leonardo sajátkezű művének tartott szoborral szemben a budapesti Lovas több mint egy évszázada foglalkoztatja a téma szakértőit. 1916-ban Meller Simon, a múzeum munkatársa publikálta elsőként a kisbronzot, melyet Leonardónak a Trivulzio-síremlékhez szánt sajátkezű modellje utáni öntvényként mutatott be. Meller attribúcióját kedvezően, ugyanakkor korántsem fenntartások nélkül fogadták. Jóllehet Leonardo szobrászati oeuvre-jének teljes hiányában a kisbronz sajátkezűségével kapcsolatban nehéz állást foglalni, Meller tanulmánya élénk visszhangra talált: vajon a budapesti ló és lovasa mindössze Leonardo hatásáról tanúskodik, vagy a mester saját kezű alkotása?

    Idővel a budapesti kisbronz és Leonardo kapcsolatáról a legváltozatosabb elképzelések láttak napvilágot. Mivel egyetlen biztosan Leonardónak tulajdonítható szobor sem maradt ránk, a budapesti kisbronz megítélése a mester rajzaival, mindenekelőtt a lovas szobraihoz szánt terveivel való összevetésére korlátozódott. A vélemények a teljes elutasítás és a megengedőbb, optimistább álláspontok között ingadoztak. Eközben kétségkívül Aggházy Mária tette a legtöbbet azért, hogy a kisbronzot a mester sajátkezű alkotásaként igyekezzen elfogadtatni. Úgy gondolta, a budapesti Lovast az idős Leonardo egyfajta előtanulmánynak, kis méretű modellnek szánta I. Ferenc francia király lovas szobrához. A lovas pedig nem más, mint az Artúr király szerepében megjelenő uralkodó. Szemben Aggházy nehezen igazolható álláspontjával, mely egy feltételezett szobrászi megrendelésen, bizonytalan eredetű irodalmi forrásokon és nehezen követhető, bonyolult ikonográfiai okfejtéseken alapult, a kisbronzot általában Leonardo egy kisméretű, mára elveszett agyag vagy viasz modellje után készült öntvénynek tartják. A kérdés azonban, hogy a budapesti Lovas modelljét közvetlenül Leonardo mintázta vagy egy tanítványának, esetleg követőjének az alkotása, továbbra is nyitott.

    A kisbronz körüli érdeklődés 2009-ben támadt fel újra. Ekkor a washingtoni National Gallery néhány szintén Leonardóval kapcsolatba hozott kisbronzzal együtt egy kamara kiállításon mutatta be a budapesti Lovast. A tárlatot részletes technikai vizsgálatok előzték meg. Az eredmények arra utalnak, hogy a kisbronzot a 16. században öntötték, ugyanakkor a modell eredete és kora továbbra is megválaszolatlan maradt.

    A washingtoni kamara kiállítással egy időben, 2009–2010 fordulóján az atlantai High Museum és a Los Angeles-i Getty Museum nagyszabású, közös tárlatot szentelt Leonardo szobrászi tevékenységének. A tárlat és az azt kísérő kötet Leonardo életművének ezt a nehezen megragadható fejezetét állították a középpontba. Az újabb tanulmányok fényében jelentősen felértékelődött Giovanni Francesco Rustici életművének jelentősége. Mivel sokan a Leonardonál egy generációval fiatalabb szobrászban, látják a mester szobrászi elgondolásainak a leghitelesebb közvetítőjét, az utóbbi években felmerült, hogy a budapesti Lovas a Leonardo rajzait és bronzöntésről szóló jegyzeteit egyaránt jól ismerő Rustici alkotása lehet.

    A budapesti Lovast külföldi gyűjtemények, mindenekelőtt a windsori Királyi Gyűjtemény nagyvonalú kölcsönzéseinek köszönhetően Leonardo tíz saját kezű lovasrajzával együtt mutatjuk be. Mindez a kiállításon látható antik művek és Rusticinak a mester rajzai által inspirált szobraival együtt hűen idézi fel a Leonardót egy életen át foglalkoztató kérdést: a szabadon álló, ágaskodó lovas szobor megvalósításának problémáját. A kiállítás alkalmából megjelent tanulmánykötetben nemzetközi Leonardo szakértők hosszabb esszéi tárgyalják a budapesti kisbronz kapcsán felmerülő legváltozatosabb kérdéseket. A kiállítást a budapesti Lovas történetét bemutató angol és magyar nyelven is megjelenő reprezentatív katalógus kíséri.

    A kiállítást Kárpáti Zoltán a Szépművészeti Múzeum Grafikai Gyűjteményének munkatársa rendezte. Szakmai életrajza és publikációi elérhetők az academia.edu oldalon.

Az attribúció

A kiállítás katalógusában olvasható esszé on-line változata a budapesti Lovas attribúciójának történetéről.

VIDEO BEVEZETŐ

A kiállítás kurátorának rövid bevezetője a budapesti Lovasról.

A KIÁLLÍTÁS KATALÓGUSA

A kiállítást kísérő, gazdagon illusztrált katalógus a budapesti Lovas százéves történetét mutatja be.

HÍREK

Hírek, fotóriportok, interjúk, sajtóközlemények és kritikák a budapesti kiállításról.