A Leonardo kiállítás megnyitója
date_range 2018. október 30.

Miután délelőtt Orbán Viktor miniszterelnök átadta az újonnan felújított Szépművészeti Múzeumot, délután Martin Clayton, a windsori Royal Collection Grafikai Gyűjteményének vezetője, Guglielmo Picchi, olasz külügyi államtitkár, és Dr. Baán László a Szépművészeti Múzeum főigazgatója megnyitották a Leonardo kiállítást.

Martin Clayton megnyitóbeszéde:

A windsori Királyi Gyűjtemény Grafikai Gyűjteményének vezetőjeként az én megtisztelő feladatom a régi mesterek rajzainak gondozása. A gyűjtemény legnagyobb kincsei közé tartozik Leonardo da Vinci több mint 550 rajza is, melyek értékével az emberek képzeletében csak a koronaékszereké vetekszik. Leonardo rajzai azonban egészen másfajta ékszerek. Olyan kincsek, amelyek betekintést engednek a reneszánsz egyik legnagyobb alakjának elméjébe.

Ezek a rajzok Leonardo halála óta együtt hagyományozódtak, és csak néhány tulajdonos kezén mentek keresztül, mielőtt a 17. században bekerültek volna a Királyi Gyűjteménybe. Leonardo kedvenc tanítványára, Francesco Melzire hagyta a rajzait. Melzi fia a szobrász Pompeo Leoninak adta tovább őket, aki albumba kötötte a lapokat. Miután Leoni 1608-ban meghalt Madridban, az album Angliába, Arundel grófjának nagyszerű gyűjteményébe került. Valószínűleg Arundel unokája, Henry Howard adományozta a rajzokat II. Károly angol királynak, hálája jeléül, hogy az angol polgári forradalom után visszakapta a család javait. Leonardo rajzait így már több mint háromszáz éve a brit Királyi Gyűjtemény őrzi. Ennek a rövid és egyszerű történetnek köszönhető, hogy a lapok ma is ilyen jó állapotban vannak.

Az első kétszáz évben nagyon kevesen láthatták a rajzokat a Királyi Gyűjteményben, sőt, a létezésükről is alig tudtak. Ez a helyzet a 19. század végén változott meg. A rajzokat kiemelték Pompeo Leoni albumából és történetük során először kiállították őket. Ekkor jelent meg egy antológia Leonardo írásaiból, a rajzait pedig facsimileként adták közre. A 20. század során a kutatók munkájának eredményeképpen a Leonardo köré szőtt mitológiát felváltotta művészetének tudományos és történeti feldolgozása. Az 1970-es évektől kezdve pedig világszerte rendeztek kiállításokat a windsori Leonardo-rajzokból, emberek millióinak téve lehetővé, hogy közvetlenül megismerjék a munkásságát. Ezeknek a kiállításoknak a sorába illeszkedik a Leonardo lovasokat ábrázoló rajzaiból rendezett budapesti kamarakiállítás. A lovas motívuma Leonardo három szobrászati vállalkozásán és legjelentősebb festészeti megbízásai közül kettőn, a Háromkirályok imádásán és az Anghiari csatán is központi szerepet játszott. Mivel ezek közül a munkái közül egyedül a Háromkirályok imádása maradt fenn, előkészítő rajzainak kulcsszerepe van abban, hogy közelebb jussunk az elképzeléseihez. A budapesti Lovas megítélése roppant izgalmas probléma, és talán Leonardo késői, majdnem kivétel nélkül a Királyi Gyűjteményben őrzött rajzai vethetnek leginkább fényt a kisbronz szerzőségének kérdésére.

A budapesti tárlat az egyik első a Leonardo halálának 500. évfordulójára rendezett kiállítások hosszú sorában. Idén ősszel II. Erzsébet királynő Münchenbe, Milánóba és Haarlembe kölcsönzi Leonardo rajzait; jövőre Firenzébe, Velencébe, Bolognába, majd ismét Milánóba, aztán Párizsba, Chantillybe és Oxfordba, valamint egy tucat további brit múzeumba. Jövő nyáron pedig Leonardo kétszáz rajzából rendezünk a mester teljes munkásságát bemutató kiállítást a Buckingham Palotában. Remélem, hogy Önök közül is néhányuknak módjában áll majd Londonba utazni, hogy megtekintsék a kiállításunkat.

Őfelsége nevében szeretnék köszönetet mondani Kárpáti Zoltánnak és a Szépművészeti Múzeum munkatársainak. Az ő meggyőző elképzelésük, kitartó és kemény munkájuk tette lehetővé, hogy a Királyi Gyűjtemény kölcsönzései révén létrejöjjön ez a kiállítás. Az európai együttműködés szellemében örömmel tölt el, hogy milyen csodálatosan mutatnak ezek a Franciaországon és Spanyolországon keresztül Angliába került itáliai rajzok itt Magyarországon.

(Nagy Eszter fordítása)